Ha a Csávónak nem kell a segítség…..

Mostanában kicsit többet járok gyalog mint autóval, és hát a nem régiben történt szerencsétlen gyalogos gázolások, saját tapasztalat na meg a média megszállták a fejem.
Tehát ha mégis kedvenc négykerekűmmel közlekedek igyekszem előzékenyebb lenni a gyalogosan haladó embertársaimhoz. Bár be kell hogy valljam én eddig sem voltam az a zebránál padlógázt nyomó fajta, de az utóbbi időben próbálok jobban odafigyelni, lassítani. A napokban Budán jártam és egy kedvesnek tűnő középkorú hölgy az autóm elé lépett az egyik kanyar után, szerencsére még időben meg tudtam állni. A rosszul belátható hely miatt aggódva intetem a hölgynek, bár itt nincsen gyalog átkelő fáradjon át előttem inkább, mint hogy az utánam jövő ne tudjon megállni. Kedélyes integetés kezdődött köztünk ezután. Én intettem hogy menjen Ő intet hogy én induljak tovább. Alig néhány perces csukló torna után a hölgy sürgetésemre át haladt az úton, de olyan sértődötten mintha legalábbis válogatott sértéseket vágtam volna a fejéhez. Szerencsére nem halottam miket morgott miközben elhaladt előttem, de talán jobb is.
Még a történteken gondolkodva értem a pár utcányira lévő gyalogátkelőhöz, ahol páran azt rendeltetésszerűen használták!!!!. Természetesen negáltam, viszont a velem szemben közlekedő autós társam már nem volt ilyen előzékeny. Erőteljes dudálással motor berregtetéssel sürgette az amúgy normális tempóban haladó gyalogosokat, majd szorosan mögöttük elhúzott. Nem is ez volt a furcsa sajnos ezt már megszokhattuk, hanem a gyalogosok reakciója: mosolyogva, lépést gyorsítva „jólvan-jólvan” átszaladtak.

Emberek!!!!! Ha valaki segítőkész az nem biztos hogy rosszat akar, ne haragudjatok rá! Ha pedig valaki bunkó az ne tekintsük természetesnek!
Jó utat, mindenki egyben érjen oda ahova elindult!